Használt ruha vállalkozás

Érdemes-e falun turkálót nyitni?

Falun és városban is egyaránt szükség van igényes „új” ruhákra és kicsit viseltesebb első osztályú ruhákra. Hiszen van aki a munkahelyére vagy az iskolába keres krém-extra ruhát, de van, aki fizikai munkavégzéshez keres viseltesebb olcsó „tönkretehető” ruhákat. Mindkettőnek megvan a maga vásárlói rétege. Ha a kérdést egy kicsit átfogalmazzuk, pontosabb válaszokat is tudunk kapni a bennünk lévő kérdésekre.

 

Az igazi kérdés így szól:

Milyen jellegű turkálót érdemes falun nyitni, hogy meg tudjak belőle élni?

 

     Többféle turit is nyithatunk legyen az kis vagy nagy alapterületű. Azt gondolom, hogy itt is alkalmazni lehet azt a szabályt, amelyet Kiss László a Kezdő használtruha kiskereskedő kézikönyvében mint általános tapasztalatot megfogalmaz: „Hosszú távon nem tud nyereségesen üzemelni az a bolt, amely nem rendelkezik minimum 30 m2-es eladótérrel.” (5.oldal).      Természetesen vannak kivételek mint ahogy Ő is leír néhány esetet, de általánosságban azok a boltok tudnak hosszú távon fennmaradni, amelyek elérik a 30 négyzetmétert és még e mellett az alapterület mellett is viszonylag olcsó a bérleti díjuk.

     A legfontosabb minden tekintetben az, hogy az üzlethelyiség a legforgalmasabb helyen legyen megtalálható a faluban. Ezt az állítást az első példám nagyon szépen alátámasztja:

 

Első példa – Krém turi a faluban

 

     Egy alföldi kis falu, amely mindössze 3200 lelket számlál. Elég magas a munkanélküliség, de a 20-30 km-re lévő nagyvárosokba sokan bejárnak dolgozni. A faluban 2-3 élelmiszerbolt található, de a központjában van a legnagyobb. Az élelmiszerbolt mellett egy zöldséges és egy játék-ajándék bolt is található. Itt talált megfelelő helyet magának egy angol turkáló mely kb. 30-35 négyzetméter. Extrát és krémet tart a boltjában. A helyiek szerint elég magas árakon dolgozik a tulajdonos, mégis megél. Néhányan a falu központtól távolabb időnként „rányitnak” erre a boltra és nagyobb alapterülettel, folyamatos akciókkal és olcsóbb árakkal próbálják a központban lévő turival felvenni a versenyt, de egy-két év múlva mindig bezárnak. Ebből is látszik, hogy a helyszín fontosabb mint az árak!

 

 

Első osztályú turi a faluban

 

     Van olyan eset azonban, amikor a falu kifejezetten gyengébb minőségű ruhákat igényel, ennek ékes példája a második példánk:

     Határ menti 3900 lakosú kistelepülés, ahol főleg mezőgazdaságból és erdő gazdálkodásból élnek a helyiek. Nagyvárosok nincsenek a közelben. A legtöbben helyben próbálnak megélni. Így tesz az az 50 fölötti hölgy is, aki évek óta sikeresen működteti kilós turkálóját. Elmondása szerint leszerződött egy nagykereskedéssel, akik heti rendszerességgel 500 kg ruhát hoznak a részére, mely 70%-ban első osztályú, 30%-ban extra ruhát tartalmaz. Általában szezonálisak a ruhák, de azért vannak benne az eltérő szezonból is mindig. 1200 Ft-ért kapja kilóját az árunak, melyet 1800 Ft/kg-ért tesz ki a falusiaknak. Nem esőáras, egész héten minden nap ennyiért adja. Árucserénél lemérik az árut és ami hiányzik azt kell 1200 Ft-jával kifizetnie. A falu már hozzászokott mind a minőséghez mind az áruhoz. „Szépen megélek belőle, de azért nem lettem milliomos!” – vallotta be nekem, amikor a vállalkozásáról kérdeztem egyszer.

 

 

Extra – I. osztályú turi a faluban

 

     A harmadik példámban egy igen csak nagy alapterületű turkálót választottam, melynek kínálatát a tulajdonos speciális adottsága is formálta, illetve formálja ma is:

     4300 lakosú nagy munkanélküliséggel sújtott vidéken. A falu két munkalehetősége a volt TSZ és egy Baromfinevelde. A falu központjában áll egy 200 négyzetméteres nagy élelmiszerbolt, mellette egy kínai ruházati bolt, vagy 120 négyzetméteren. Kb. 20 méterre az út túloldalán évekkel ezelőtt nyitott egy 80 négyzetméteres üzlethelyiségben egy turi. A turi tulajdonosa azért itt nyitott, mert két krém turija van a kb. 25 km-re lévő nagyvárosban és elég sok beragadt áruja keletkezett az évek alatt és gondolta, hogy falun esetleg jobban el fogják azokat a darabokat vinni. Ez be is jött, de mivel ez egy elég nagy helyiség ezért vásárolt is bele I. osztályú árut is, hogy a helyiek minden igényét ki tudja szolgálni. 

 

 

Krém – extra turi a faluban

 

     A negyedik példát azért választottam, mert nem kell mindig mindenáron az eredeti elképzeléshez ragaszkodni. Ami nem működik az nem működik, de azért mindenre lehet találni megoldást csak időben kell lépni:

      Történetem főszereplői egy kis faluban nyitották meg turkálójukat, azonban, fél év után a gyenge forgalom miatt átköltöztették azt a közeli Szentesre, amely egy 30 ezres kisváros. Itt a korábbi árukészletre alapozva indították el a turijukat, amelynek lassan a profilja is elmozdult a sport irányába, lévén Szentes az egyik, legsportközpontúbb város ma Magyarországon. Így a helyszín megváltozásával az árukészlet összetétele is meg kellett, hogy változzon.

 

 

Ötödik példa

Határ menti település nagy átmenő forgalommal Borsodban. A turi már kb. 15 éve működik egy régi parasztházban 110 m2-en. A boltot ketten üzemeltetik. Minőség tekintetében extra-I.osztálynak mondanám. Nem hetente van árufeltöltés, hanem folyamatosan. Amikor látják, hogy valami kifogyóban van, akkor elmennek, megveszik a nagykereskedésben és kiteszik.

A bolt sikere három  pilléren áll:

  • az első a forgalmas utca, amelyen található,
  • a másik a hatalmas árukészlet, amelyben vásárolhatnak az emberek,
  • a harmadik pedig a hatalmas törzsvásárlói kör, amely az évek alatt kialakult.

 

     Összefoglalásul tehát el lehet mondani, hogy igen, van értelme falun vagy kistelepülésen is turit nyitni. Sőt mint a fenti példák is igazolják többféle turinak is van létjogosultsága. Nekünk kell mindig azt megnézni, hogy a konkrét település milyen adottságokkal, üres üzlethelyiségekkel rendelkezik, és ennek megfelelően kell dönteni a nyitásról, árukészletről. Azonban figyeljünk arra, hogy

  • ne legyen a központtól távol,
  • ne legyen 30 m²-nél kisebb alapterületű,
  • elfogadható áruminőséget kell tartani és
  • a helyi igényeket teljesen ki tudja szolgálni a mi kis vállalkozásunk.

Remélem kis cikkemmel sokaknak tudtam segíteni.

 

Kérés: biztosan sokaknak feltűnt, hogy cikkemben 3200 lelkesnél nagyobb települések turijait mutattam be. Kérem, hogy a kommentbe írja már be az, aki ismer ennél kisebb településeken is sikeresen működő turikat.

Helységnév – lélekszám – hány éve működik kb. a turi beírásával. Köszönöm

 

Aranyosi Réka, 2017

 

Ha szeretnél Te is a cikkeiddel segíteni a magyarországi használtruha vállalkozásoknak, vagy gondolataiddal segítenéd azok indulását, kérjük juttasd el a cikkede(ide)t a szerkesztőkhöz. Szívesen megjelentetjük azokat.

Ha a honlapunkon lévő bármely cikket szívesen közzétennéd honlapodon, vagy idézni szeretnél belőle, bátran tedd meg, de cserébe azt kérjük, hogy az idézet vagy cikk végére tedd be a szerző nevét és link formájában illeszd be a blogunk címét (www.kremhasznaltruha.cafeblog.hu) .  Köszönjük

Takács Tamás, Aranyosi Réka, 2016

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!